Gondoltam, legyen nekünk is itthon angyalszárnyunk. A gondolatot tett követte.
Kicsi ecsettel elkezdtem lefesteni, nagyon pepecs munkának bizonyult, már bántam, miért nem környékeztem meg MY DAD-et, mázolja le nekem. S mint annyiszor más festegetésekkor, előkerült egy tiszta mosogatószivacs, amivel már szinte repült az idő, és vált fehérré a rétegelt lemez.
Angyalszárny, kint és bent. Éljen a Karácsony! (Úgy megtetszett, hogy egész évben elől lesz, csak találjon rá a helyére – valószínűleg a hálószobába kerül).
