Valentin nap…ne már!!! Vagy mégis?
Túl vagyunk itthon az idei “meg nem támadási szerződés” megkötésén, mely szerint nincs semmi titkos előkészület, ajándék, vagy olyan elvárások, hogy
- írj nekem egy szerelmes verset,
- mondd százszor, szeretlek…vagy legalább egyszer…,
- pucold meg az összes ablakot, csak úgy szerelemből.
De, mert vagyok olyan bölcs, hogy másokat ne beszéljek le arról, hogy lepjék meg egymást, szívesen szentelem a mai bejegyzést a Valentin napnak.
Lakberendezési szempontból hálás téma. Ha nem is jár akkora felhajtással, mint a Karácsony (bocs az összehasonlításért), azért december és a közelgő Húsvét között remek alkalom, hogy dekoráljuk a lakást, s csinos összegeket hagyjunk a virág- és hobbyboltokban.
Eshetünk túlzásba is, ha úgy tartja kedvünk, meg lehetünk olyan kis finoman visszafogottak is.
Direkt került magyarul egy gyors, matricás megoldással a folyosóra falára, hogy szeretlek (olvashatsz róla a
Garzon-blogon).
Itt már fuldokolunk a szirmokban, de amúgy szép (erről azért kérdezzük meg a férfiakat is egyszer).
Enyhén ravatalozó dizájn, de lehet tudatos… la petite mort 🙂
Ha mindenáron ragaszkodunk a szirmokhoz, akkor ebben a tálalásban nagyon kellemes.
Ha nem riaszt – miért is riasztana? – a DIY, akkor ez a papír-tyúkhálós
méretes szív a nagy nap elteltével is szépen mutat, fehér, szürke, esetleg fekete háttér előtt különösen.
Újabb példa, hogy egy megfontoltan kialakított, időtálló környezet (meszelt falak, gyönyörű ajtók, téglaburkolat) rengeteg lehetőséget tartogat. Ha így várnának otthon, nem fordítanék hátat a tűznek, s mit bánnám én, hogy a tea rám ömlik, miközben törökülésben egyensúlyozok a csészével.
Ki mondta, hogy csak színesben, pirosban lehet nyomulni? A natúr dolgokat kedvelők ne tagadják meg magukat most sem!
Aki ebből a fotelből sem ért, az már menthetetlen.
p.s. A bevezető mondataim ellenére egészen kedvet kaptam egy kis magánakcióra:)
